Várni akartam még ezzel a poszttal, de nem bírom ki.

Most egy "zene"számot szeretnék kielemezni, Kozsóét, a szeretet földi helytartójáét, a béke nagykövetét. Ezt az emberiség elleni bűncselekményt az Ámokfutók formációval követte el 1996-ban. A szám címe: Szomorú Szamuráj.

A szöveget szeretném elemezni elsősorban. Ez már egy dalszöveg volt, akkoriban is.

"Ihn nikho! Mahna nikho mha nahna e rei!
Mha nahno mha nahna rikho! Ihni Kohei!"

Elképzelem, amint Kozsó ül a székében a papír felé görnyedve, és írja a nóta első sorait:.

"Im nino maka nino lekváros kenyeer. Mari néni tésztát főzött finomat heej"

Aztán rájött, ez sokkal vagyányabb lenne japánul, így születhetett az első két sor. Ezt kajálni fogja a nép! És a nép (egy része) be is kajálta.

Folytatódik a szöveggyártás:

Refrén:

"Imádlak! Szomorú szamuráj!
Csak harcolj értem!
A szerelem vár! Szomorú szamuráj!
Földön, égen!"

Namármost: A szomorú szamuráj egyetlen vígasza lehet, hogy valaki mégiscsak szereti, harakiri elhalasztva. De szomorúan harcolni? Felesleges. Pláne földön, meg égen is.

"Hol volt, hol nem volt: élt egy szamuráj!
Igazi mesemondó nagy király!
Nagy az, aki nagy, aki kicsi, az kicsi!
Hiszi a piszi, aki elhiszi!"

NEM! ELMEBAJ!KÉREMSZÉPEN, NE!

Először is: az első két sor üti a negyediket, tehát aki elhiszi, hogy élt egy szamuráj, az hiszi a piszi. Valószínűleg a szöveget erősen beszívva írhatta kozsó, de ilyen állapotban hogy tudott írni? Lehet, hogy csak diktált valakinek.

A harmadik sor pedíg kész őrület, ilyet még nem basztam, valószínűleg leírtak egy faszságot, hogy a rím kijöjjön.

Menjünk tovább.

"Egy mágustól lestem, festem a testem!
Nyerő az erő, míg az ész felemelő!
Agyam alatt az alap izmom, ha dagad...
Abból fakad minden baj, ha egyszer elapad!
Apropó! Én nem vagyok naplopó!
Tele a markom! Tartom a kardom!
Ha jó, ha nem, ha muszáj:
Hívjatok úgy: Szomorú szamuráj"

1. A szamurájok nem mágusok, kedves kozsó. A szamurájok szamurájok.

2.Az ész felemelő.. mondtam, hogy szív valami elég keményet.

3-4. sor: Neked még az agyat alatt  is van alap izmod, szamuráj? Tehetséges. De kozsónak nem az agy alatti alap izma dagadt, hanem a pénztárcája.

5.Nem vagy naplopó, szimplán csak balfasz.

6.Tele a markod, nem csodálom, értesz te a pénzcsináláshoz. Sajnos ennyi is elég hozzá.

7-8. Megbeszéltük.

Refrén

"Mert nem az a vagány, kinek földig ér a lába,
és a háta közepén kinőtt a szárnya...
Vagy féllábbal fellábal
minden földhányásra: A Csomolungmára...
...Emlékszem! Na de nem egészen!
Volt, amikor legyőztem egy sereget éppen,
És a hétfejű sárkányt úgy széttéptem:
Kifizették rögtön készpénzben... !"

1. KOZSÓKÁM BAZDMEG! akkor ki? neked nem ér le a lábad a földre?:) Azért jó lenne tudni, mit szívsz. Szárnyakról: a szamurájok nem tudnak repülni. Még a szomorúak sem.

2.Szerintem még szamurájból is vagány az, amelyik féllábbal megmássza a csomolungmát.

3.Emlékszel, na de nem egészen: (Mit szívsz?:)

4.Egy sereget is legyőzöl? Jól jöttél volna sokaknak háború idején.

5.Hétfejű sárkány? Keresd meg benedek eleket, hátha ő jobbat talál ki. Ráadásul ilyen hőstettért inkább a királylány szokott járni.

Egyszóval, tényleg ámokfutás volt ez, óriási szerencse, hogy már vége...

De még szeretném ezt a dalt átkölteni egy kicsit. Így nézett volna ki, ha kozsó őszinte, és nincs beszívva:

" Japánul hadoválok össze-vissza
Hogy mit jelent, úgy se érti a sok csíra!

Refrén:

"Imádlak! Szomorú kozsókám!
Neked fényesítem naphosszat a bulám!
A nagy zseton vár! Ne búsulj kozsókám!
Földön, égen!"

"Hol volt, hol nem volt: élt egy Kozsó nevű srác!
Igazi baromarcú nagy zsivány!
Hülye az aki azt hiszi, hogy kozsó a pénzt nem viszi!
Hiszi a piszi, aki elhiszi!"

" Egy celebtől lestem, mosom a seggem!
Nyerő az erő, míg az pénz felemelő!
Tincsem alatt az alap zsír, hogyha tapad
Abból fakad minden baj, ha egyszer a odaragad!
Apropó! Én nem vagyok fasszopó!
Tele a kasszám! Gyártom a szart már!
Ha jó, ha nem, ha muszáj:
A kozsó akkor is szar zenét csinál"

"Imádlak! Szomorú kozsókám!
Neked fényesítem naphosszat a bulám!
A nagy zseton vár! Ne búsulj kozsókám!
Földön, égen!""

"Mert nem az a vagány, kinek az izlése jó máma',

Megérkezik kozsó, és ő a party sztárja!
Vagy félpénzzel megy a vásárba
 a nyolcadik kerületi Csomolungmára...
...Emlékszem! Na de nem egészen!
Volt, amikor megettem egy fél bikát éppen,
És a kétfejű páfrányt úgy széttéptem

Kifizették rögtön készpénzben.